Pidgey (Gerr'IUs)

[Garrius]

.:A POKEMON FAJTÁJA: Pidgey

.:NEME: Nõstény

.:KORA: Fiatal

.:BECENÉV: Dzsí és néha, amikor bosszantani akarja Mademoiselle-nek is szólítja;

.:õ a tiéd?:.
Mondhatni. Fiókaként került Gerr’IUs-hoz, aki azóta is gondját viseli. A fiú eredetileg nem akarta megtartani, de a szellemek másként határoztak. Összekapcsolták ember és pokémon lelkét, így õk már ha akarnának sem tudnának külön utakat járni.

.:milyen a kapcsolatotok?:.
Tökéletes, legalábbis kettejük számára. Pidgey nem szereti Gerr’IUs erkölcstelen életvitelét, Gerr pedig pokémonja kotnyelességét, de ezektõl eltekintve tökéletesen passzolnak egymáshoz.

.:MITÕL MÁS Õ:
- Kedveskedõ: akárcsak az okos és igazi hölgyek, Pidgey is tudja, hogy egy kis turbékolással és odabújással rengeteg problémáját képes elsimítani.
- Hatalmas önérzete van: apró mérete ellenére egyszerûen képtelen arra, hogy eltûrje, ha megalázzák vagy igazságtalanok vele szemben. Kiáll magáért, amivel nem egyszer sodorta már bajba Gerr-t.
- Kíváncsi: mindig mindenbe beleüti a csõrét, beleeszik Gerr’IUs ételébe, beröpül idegenek udvarára, sõt néha még az ablakaikon is. Mindenrõl szeret tudni.
- Tudálékos és ítélkezõ: ezt azért fontos együtt említeni, mert nem elég, hogy jellegzetes gesztusai révén mindenrõl kifejti a véleményét, de gyakran ajándékozza meg gazdáját a „Na ugye, én megmondtam” nézéssel is.

.:SZOKÁSAI:
Szinte folyamatosan Gerr’IUs különbözõ testrészein tanyázik. Imád repülni is, de ha választhat, mégis inkább a férfi válla vagy feje teteje mellett dönt.
Alkalmanként, hogy örömet szerezzen a férfinak, magánakciókba kezd...ilyenkor eltûnik egy idõre és mikor visszatér mindig valami értékes holmi pihen a csõrében, vagy a karmai közt. (Ezt persze utasításra is megteszi, igaz olyankor színpadiasan kifejti nemtetszését, amiért Gerr "belekényszeríti" a lopásba)
Egy másik érdekesség, hogy gyakran próbálja meg utánozni a bárd által játszott muzsikák dallamát.

.:A BARÁTSÁG KEZDETE:
Nem egy nagy történet. Gerr’IUs már igen régóta járta a vidéket, sokat barangolt, még többet zenélt és szabadidejében unatkozó háziasszonyokat szórakoztatott. Szóval csak a szokásos. Nem is emlékszik pontosan mit keresett az erdõben, talán a túlvilági lelkek vezették arra, hogy rátaláljon egy aprócska madárra, de az is lehet, hogy konkrét céllal indult valamerre. Tegyük hozzá, hogy ez, utóbbi a kevésbé esélyes. Rá a spontán kószálás a jellemzõ.
Pidgey szinte tökéletesen beleolvadt az õszi avar barna szõnyegébe. Talán ha nem kezd el csipogni, Gerr még rá is lépett volna. A kicsiny pokémon viszont bármennyire is gyenge volt és fáradt, ellentmondást nem tûrõen nyilatkoztatta ki jelenlétét. Sõt, olyan hangosan tette mindezt, hogy a környékrõl minden más élõlényt elûzött.
Gerr’IUs kíváncsian ment oda és vette szemügyre a madarat. Szemmel láthatóan még nagyon fiatal egyed sodródott az útjába, és mint késõbb kiderült nem is csak a fáradtságtól volt a talajszinten. Pidgey egyszerûen még nem tanult meg repülni…
A bárd remek lehetõséget látott a kis pokémonban. Tudta, hogy mennyire fontos a látszat, és mivel is bizonyíthatta volna jobban közönségének érzékeny lelkûségét, mint azzal, hogy teátrálisan gondoskodik egy magányos és esendõ kis lényrõl.
Kezdetben csak az eszközt látta benne, de ahogy teltek a hetek annyira megszokta a kis kotnyeles jelenlétét, hogy azután sem kergette el, hogy az lecserélte pihetollait valódiakra, melyekkel már képes volt magabiztosan a magasba emelkedni. Továbbra is együtt maradtak és az interdependencia szeretetté változott.

.:BÁRMI EXTRA:
Pidgey minden támadását maga tanult ki, mert Gerr’IUs egyáltalán nem nézi jó szemmel, ha partnere harcokba keveredik. Néha persze maga is élvezi a pokémon képességeinek gyümölcsét, és nem egyszer húzta már ki a csávából egy ügyes Szélroham. Ugyanakkor megfigyelte, hogy Pidgey, erejének növekedésével egyre vakmerõbb lesz, ami nem csak a pokémonra, de mindkettejükre veszélyeket jelent.

.:TÁMADÁSAI:
- Öklelés (Tackle)
- Szélroham (Gust)
- Gyors Támadás (Quick Attack)
- Tornádó (Twister)
[/color]