Post by Garew on Jun 4, 2011 13:14:39 GMT 1
”Lumina in tenebris clariora sunt...sic fata volunt!
Sötétben tündöklőbb a fény...a sors akarta így!”
Egy világ, mely egy világ pusztulásával kezdődött. Egy világ, hol két faj áll szemben egymással a Noctis parvulus (vámpírok) és a Lamia (boszorkányok). Ősi ellentét, mély fájdalom, düh, harag és a közös múlt, mely elválaszthatatlan kötelékként fűzi őket össze. Noctis Sanguinis, a vámpírok sötét birodalma, hova a ragyogó napsugarak soha nem érnek el. A vörösen izzó hold festi rozsdavörösre fényével a vámpírok ősi titkokat rejtő épületeinek falait. A birodalom élén a Noctis Archos, a vámpírherceg áll, vámpírvárosaikat pedig, hozzá hűséges vámpírurak irányítják. Övék e táj, mely örök sötétségben áll. Ők élet és halál urai...
A birodalmi városok vastag kőfalain túl, Umbra plaga tájain élnek a kívülállók. Száműzött vámpírok, akik képtelenek voltak beilleszkedni a társadalomba. Innen nem messze, Lunaris foris vidékein él a Sanguis Lupus, azaz a vérfarkasok népe elenyésző számban, szoros szövetségben a Felinae-ekkel. Vérfarkasok és vérmacskák, kikhez a sors nem volt kegyes. Az életben maradásért küzdenek, fajtájukat az Idő ítélte pusztulásra. Ezen, a vámpírok uralta földön élnek a Mortalis-ok (halandók), akik hajdanán a világ urai voltak, de világuk pusztulásával ők is csak egyek lettek a sok faj közül, akik felett a vámpírok uralkodnak…
A birodalmon határait átlépve a varázslat földjére jutunk, egy mágiajárta vidékre, hol a boszorkányok laknak örök napsütésben. Boszorkányközösségek békében élnek egymás mellett, de mindegyik közösség a saját szabályai szerint tengeti mindennapjait. Sellarya szigetén áll egy kastély, egy lélekvesztő labirintus közepén, ahol mély álomba a jégbezárt Kela'ila alszik hosszú évszázadok óta. A leghatalmasabb boszorkány, ki valaha létezett, a boszorkányvilág nagyasszonya. Itt élnek, a sziget területein osztozva a Vedák és a Shamanok is, misztikus világuk magával ragadja az arra járót.
A boszorkányok földjén állnak egy régi királyság, a hajdani Elves Birodalom maradványai, utolsó emlékek egy büszke nép, az Elves-ek (elfek) évezredes kultúrájából. Az elvesek földjén találtak otthonra a Camena-k és a Nympha-k (kamenák és nimfák), a varázsvilág legapróbb, Földanyához legközelebb álló teremtményei.
A két birodalom határán, Caelestis sziklás hegyvonulatai között élnek többek között a Diabolus Venator-ok, a démonvadászok népe, akik erejükkel és tudásukkal a démonok ellen harcolnak, őrizve a békét, a vámpírokkal és a boszorkányokkal szövetségben.
S fent északon, a Diabolus-ok (démonok) sivatagos, sivár földjén járó szellemek küzdenek lelkedért, s közben ezer és ezer régi mesét suttognak a sötét éjszakába. Régi romos városok: Leningrad és Moscva sötét utcái egy régi világ emlékeit őrzik. Mesélnek egy világról, hol élet volt, arany és gyémánt, s melyből mára csak halál, por és hamu maradt.
Lépj hát be te is Noctis Parvulus sötét és veszélyekkel teli misztikus világába! Légy részese te is a kalandnak!
