Hajó

[Webber]

David is továbbjut a köbetkező fordulóba, egy Krabbry legyőzésével. A következő, első-ági meccs is az első pályán zajlik, ugyanazokkal a körülményekkel. Egyik versenyző egy Hitmonleet hív ki, a másik pedig egy... Onixot?! Normális ez?
Onix hernyó módjára több kövön is alátámasztja magát, így elég stabilan áll. Akár még a győzelemre is lenne esélye, ha nem az eroős rúgásiaról ismert Hitmonlee lenne az ellenfele. Hitmonlee kezd, próbálja rövidre zárni a meccset, de Onixot nem egyszerű feladat kibillenteni az egyensúlyából.
Percek múlva Onix még mindig nem csinált semmit, csak Hitmonlee próbálkozik egyre elkeseredettebben. Na most talán. A kőkígyó meglengeti a farkát, és telibe találja ellenfelét. Hitmonee a földre esik, majd pár másodperc múlva Onix egy része is lecsúszik a földre. Az ember azt gondolná, hogy Onix győzött, de a rapid-liga szellemében...
-Sajnos Onix és Hitmonlee is leért a földre, ìgy mindketőjük kiesik! -Hallatszik a játékvezető döntése.
Ezután megint én következek, most viszont a kettes pályán kell küzdenem. Ez nagyából úgy néz ki, mint az egyes, csak a kiemelkedő kősziklák szabályosabbak és magasabbak, valamint víz veszi körül őket.
-Látszatra ez is egy egyszerű pályának tűnik, itt viszont a sziklatömbök bizonyos időközönként lesüllyednek a víz alá. Gondolom egyértelmű, bár azért elmondom, hogy amelyik pokémon a vízhez ér, az veszít.
-Aha.. -Mormogom félhangosan.
Jobb híján megint Eeveet választom, mostani ellenfelem pedig egy Bellsproutot hív ki. Eddig szerencsére elkerültek a komolyabb pokémonok. Legalább is úgy tûnik.
Bellsprout álomporral kezd; úgy tûnik, õk nem a közelharcra összpontosítanak. Ezt feltétlenül ki kell használni, már csak azért is, mert az álomport elég nehéz így távol maradva kikerülni.
-Eevee, ugorj arra kõre, ahol Bellsprout is van és támadj egy farokcsapással!
Bellsprout azonban, hajlékonyságának köszönhetõen simán elkerüli a támadást, sõt kis gyökerével fejbe is kólintja pokémonomat. Õ kicsit elszédül, de nem esik le, hanem visszaugrik a mögötte lévõ sziklára, ami, hoppá! Elkezd süllyedni, sõt, Bellsprout sziklája is már majdnem elsüllyedt, így mindekettõjüknek másik után kell néznie. Eevee még hátrébb ugrik, oda, ahonnan a támadást indította, Bellsprout viszont oldalra ugrott. Most õk támadnak, pengelevelekkel.
-Eevee, ugorj át a Bellsprout mellett kettõvel lévõ sziklára, majd támadj árnyéklabdával!
Az ugrás sikerült, a labda viszont megint kipukkad, így Bellsprout könnyedén beviszi a gyorstámadását. Eevee elrepül, de a pálya szélérõl sikerül visszarugaszkodnia, majd egy jól irányzott gyorstámadással Belsproutot letaszítja a sziklájáról...
Egy másik sziklára. Kis súlyának köszönhetõen szinte átlibbent egy másik sziklára, ami épp most emelkedett ki újra a vízbõl. Újra pengelevelekkel támad.
-Eevee, ugorj fel, amilyen magasra csak tudsz, és... gondolj a parton történtekre, és csináld azt, amit Tentacruel ellen!
Remélem nem azt várja, hogy hozzávágjam Bellsprouthoz.. Nem, szerencsére emlékezett, hogy akkor sikerült neki az árnyéklabda-támadás. Ahogy most is; eltalálja a meglepett Bellsproutot, aki beleesik a vízbe. Miénk a gyõzelem!

//holnap majd próbálok valamit összehozni a harctéren kívülre is

[David Farewell]

Webber meccselni kezd egy trükkös pályán egy Bellsprout ellen. Alighogy kezdetét veszi a mérkőzés, hangoskodásra leszek figyelmes. A verseny szervezőjénél reklamál az előző harc két résztvevője. Úgy tűnik, nem tudják egykönnyen elviselni a kiesést. Az öregúr azonban hajthatatlan, és a két srác majdnem nekiesik. Ez azért már mégiscsak sok! Néhány másik versenyzővel sikerül őket arrébb tolni pár méterrel, és úgy tűnik, hogy kissé lenyugodtak. Éppen a harc végére érek oda a pályához, és szemtanúja lehetek, ahogy Eevee egy jól sikerült árnyéklabda-támadással kiüti Bellsproutot. Miután gratulálok a győzelemhez, elmegyek megnézni a sorsolást. A recepciós pultnál kihelyezett táblán az áll, hogy a 3. pályán következik a meccsem. A megjelölt ringhez sietek, ahol éppen egy Staryu esik össze egy Pikachu villámcsapásától. A játékvezető elmagyarázza a szabályokat:
- Amint látjátok, a pálya talaján lyukak vannak, amikből véletlenszerű időközönként gejzírek törnek elő. Aki hozzáér egy ilyenhez, nem veszít automatikusan, de könnyen megégetheti magát.
A választásom Rattiere esik, a gyorsasága még jól jöhet egy ilyen pályán. Az ellenfelem egy Voltorbot választ. Az elektromos pokémon nem késlekedik, rögtön egy villámcsapás támadással indít.
- Térj ki! - utasítom pokémonomat, aki villámgyorsan reagál, így a támadás csak súrolja. Voltorb azonban számított erre; villámgyorsan ott terem, és egy erőteljes tekecsapást mér a rágcsálóra. Rattatát azonban kemény fából faragták; felkel, és folytatja a harcot.
- Zavard meg gyors irányváltásokkal, utána pedig üsd ki!
Rattie szinte követhetetlen sebességgel cikázik a pálya legkülönbözőbb pontjain. Nem is csoda, hogy Voltorb szemmel láthatóan megzavarodik, nem tudja éppen hol van ellenfele. Pokémonom ezt kihasználva támad rá, és el is találja. Voltorb lezuhan, egyenesen az egyik gejzírbe. A forró gőzsugár eltűnése után nyilvánvalóvá válik, hogy nem tudja folytatni a harcot. A játékvezető győztesnek hirdet ki, én pedig elégedetten távozok a küzdőtértől. Bejutottam a legjobb 8 közé, egy lépéssel közelebb vagyok a döntőhöz.

[Webber]

Na, máris csak 8-an vagyunk a 32-bõl. Épp mennék egy üdítõért, amikor megint a nevemet hallom, ezúttal a második pályához kell mennem. A játékvezetõ ezúttal is egy újabb típusú harcot mutat be:
-Ezen a pályán semmi izgalmas nincs, ha nem számítjuk azt, hogy 5 perc leteltével mindenképp véget fog érni a küzdelem. Ha egyikõtök se tudja kiütni a másikat, akkor mindketten vesztetek. Óra indul! -Ekkor megjelenik egy nagy óra a legközelebbi kivetítõn és elkezd visszaszámolni. 4:59.. 4:58.. Hé, még ki se hívtuk a pokémonjainkat!
Eevee már többször is harcolt, sõt most inkább a gyorsaságra van szükség, mint az ügyességre, így Poliwaget hívom ki, meg se várva, hogy az ellenfél mit lép.
Õ is eldobja a pokélabdáját, amibõl egy rózsaszín labda kerül elõ. Ja, nem, ez egy Jigglypuff, csak háttal van és épp lehajolt. Fura, eddig nekem a pokémonjaim mindig a menetirány felé jöttek elõ.
Ezen gondolkozva Jigglypuff egy forgásból pofozó-támadást indított, ami be is talált. Poliwag nekirepült az emelvénynek, de szinte azonnal talpra is ugrott!
-Poliwag, ne higgy a külsõnek, ez egy cuki kis plüsspokémon! Támadj vízágyúval!
Kiszámítható lépés volt, ezért ellenfelünk könnyûszerrel kikerüli, majd hatalmas meglepetésemre gazdája egy árnyéklabda-támadást kér tõle. Jiggly elkezdi növelni a labdát.
-Poliwag, vigyázz, ez nagyon erõs támadás; amint ellövi, ugorj el elõle! -Hogy a fenébe tudhat egy ilyen pokémon ilyen szintû tûmadást? Miért nem a béna pofozótámadással jön?!
Jigglypuff árnyéklabdája nem csak erõs, hanem gyors is, ezért Poliwag hiába ugrott el szinte azonnal, amint meglátta, hogy ellenfele merre fog lõni, így is eltalálta. Õ fájdalmasan felsikít és elgurul.
Jigglypuff hátat fordítva nekünk ugrál, a gazdájával szinkronban. Szerintük már gyõztek. Szerintünk viszont...
-Poliwag, próbálj meg talpra állni. -Súgom neki oda lámpalázasan. -Ha most kiestünk, akkor az nem csak azt jelenti, hogy egy ilyen rózsaszín labda ütött ki minket, hanem azt is, hogy kábé 3 perc alatt végzett velünk.
Felnézek az órára. Van még hátra több, mint egy perc. Úgy tûnik, hatott a monológom, mert Poliwag feltápászkodik, majd utasítás nélkül nekiront Jigglypuffnak. Elõször ledönti a lábáról, majd pofozótámadást indít a farkával. Durr-durr-durr.. amíg csak Jigglypuff el nem repül az ütésektõl. Keresztbe állt szemekkel ér földet és úgy tûnik nem is fog ebben a maradék 20 másodpercben felkelni.
-Igeen, gyõztünk! -Átugrok a korláton, majd magamhoz szorítom a felém 'repülõ' pokémonomat! -Klassz kis pokémon vagy! -Dicsérem meg. -Most viszont muszáj innom valamit, nagyon kiszáradtam. Erre õ az arcomba küld egy kis vizet.
-Hehehe, ez jó volt!

[David Farewell]

Webber újabb győzelme után a büfénél egy-egy hideg üdítő mellett megvitatjuk a bajnokság eddigi menetét.
- Eddig szerencsére nem igazán kerültünk szembe erős ellenfelekkel. Szerinted a többiek eddig rejtegették az ütőkártyáikat vagy tényleg nincsenek erősebb pokémonjaik?
Remélem, hogy az első variáció jön be. Nem sok kedvem van egy Golem vagy egy Machamp ellen harcolni. Azért neveztem be erre a tornára, hogy győzzek, és nem szeretném, ha bárki is megakadályozna ebben. Márpedig ilyen ellenfelekkel szemben nem sok esélyem lenne. Raul még csak kölyök, Rattie fajtársaihoz képest erős, de azért mégis csak egy Rattata, és Chibi, aki a legrégebbóta van nálam, szintén tapasztalatlan. Habár szerencsével bárkit legyőzhetnénk, egy ilyen összecsapásnak nem mi lennénk a favoritjai.
Beleszürcsölök az üdítőmbe; finom és kellemesen hideg, és az éppen elég ahhoz, hogy elűzze baljós gondolataimat. Már azon jár az eszem, hogy milyen csodás látvány lehet Tamarillo szigete naplementekor egy hajóról nézve. Mélázásomból a játékvezető hangja zökkent ki, amint épp a nevemet mondja. Ismét a 4. pályán kell küzdenem. Gyorsan a megjelölt helyszínre sietek, ahol az ellenfelem már vár rám. A játékvezető szól pár szót:
- A szabályok változatlanok, aki a vízbe esik veszít! Kezdődhet a küzdelem!
Én Chibit választom, az ellenfelem pedig... egy Nidokinget?! Na nee, ez nem lehet! Hogy lehet ekkora pechem? Mit kezdjek én egy Nidokinggel? Mégsem énekelhetek neki altatódalt, hátha elalszik, és akkor lesz esélyünk megverni! Ennyit a reményeimről, hogy nem kapok erős pokémont. Most aztán nyakig benne vagyok... De nincs idő a gondolkozásra, már támad is! Fejét lehajtva megindul első pokémonom felé, aki eltörpül mellette, akinek valószínűleg éppen most pereg le rövidke élete a szemei előtt.
- Térj ki! - kiáltom gondolkodás nélkül.
A kis Bulbasaur elmenekül a tank útjából, aki kis híján a vízbe rohan, majd dühös bikaként ellenfele felé fordul, és ismét megindul.
- Ostorcsapás! - adom ki az utasítást az ellentámadásra. Chibi jól céloz, de az indák hasztalanul pattannak le Nidoking mellkasáról, és a hatalmas pokémon eltalálja Bulbát, aki a vízbe zuhan. De mégse! Repülés közben sikerült Nidoking lábaira kulcsolnia az indáit, és most éppen magát tartva lebeg a víz felett. Az ostorok visszahúzásával szépen a partra kormányozza magát, majd elereszti ellenfelét, és teljesen visszahúzza fegyvereit. Nem hiszek a szememnek! Az én kis Chibim ilyesmikre volna képes? A döbbent csöndből ítélve a közönség is osztozik a meglepődöttségemben. De várjunk csak... Ha magát ilyen könnyedén megtartotta, akkor még lehet egy kis esélyünk... Nidoking ismét megindul, és ezúttal szemmel láthatóan le akarja zárni a csatát.
- Térj ki, és tartsd az ostorokat készenlétben!
Bulba arébblép, és amikor Nidoking elzúg mellette, kiadom az újabb utasítást:
- Kapd el az indákkal, és emeld fel!
És kész is a recept: vegyünk egy Bulbasaurt, néhány indát és némi ravaszságot, és kapunk egy meglepődött, a helyzettel megbirkózni nem tudó Nidokinget! A közönségből a meglepődés hangjai hallatszanak. Jó lesz ezt minél előbb befejezni!
- Dobd a vízbe!
Nidoking immár nem egy helyben lebeg, hanem lassan, de megállíthatatlanul közeledni kezd a víz felé. Ezt nyugtalan kapálózással díjazza, aminek meg is lesz az eredménye; Chibi idő előtt ejti el. A méretes pokémon éppen a föld partjára esik, amit letarolva lassan belecsúszik a vízbe. A játékvezető kihirdeti a mérkőzés eredményét, én pedig diadalittasan veszem ölembe kis pokémonomat. Sikerrel abszolváltuk eddigi legnehezebb csatánkat, és már csak egy lépésre vagyunk a döntőtől!

[Webber]

-Remélem, bár nem valószínű, hogy a legtöbbünknek nincs teljesen kifejlődött pokémonja.
Davidnek ismét csatáznia kell, úgyhogy üdítővel a kezemben odasétálok a pálya szélére és onnan figyelem az eseményeket.
Micsoda? Egy Nidoking?! Na, Davidnek azt hiszem eddig tartott a liga. Bulbasaurt választja, aki többször is majdnem kiesik, de végül, hatalmas meglepetésre győz! Épp mennék gratulálni, de megint a nevemet hallom. Én is ugyanezen a pályán harcolok. Itt nem kell összevissza ugrálni, úgyhogy nyugodt szívvel hívom ki Poliwaget. Az ellenfél rámvigyorog, majd harcba küldi a... Poliwirath-szét?! Bakker, úgy tűnik, ez a Dávid-Góliát újabb felvonása.
Na mindegy, ha Davidék le tudtak győzni egy Nidokinget, akkor talán nekem is lehet valami esélyem.
Az ellenfél rögtön duplaököl-támadással indít, így Poliwag hamar a földön találja magát. Próbálkozunk mindennel, de Poliwrath egyszerűen az összes támadásunkat ismeri, tudja, és jobban, erősebben tudja. Egyedül a farokcsapást nem, de azt is könnyűszerrel kivédi.
Nincs jobb ötletem, és mivel nem akarom, hogy Poliwagnek nagyobb baja essen, így úgy döntök, hogy visszahívom; közben azon győzködöm magam, hogy Eevee-nek sem lett volna esélye ilyen szintű ellenféllel szemben.
Kicsit csalódottan kisétálok a teremből, majd a hajó korlátjához megyek. Előhívom mindhárom pokémonomat; Zubat már jó régóta a labdájában kuksol. Félhangosan mondom nekik:
-Hát, ennyi volt az első ligánk. De azért nem voltunk rosszak, igaz-e? Nagyon jó és trükkös ellenfeleket győztünk le, de sajnos még van mit tanulnunk. Talán majd legközelebb, amikor mindnyájan tapasztaltabbak leszünk...

[David Farewell]

A meccsem után közvetlenül Webber következik ugyanezen a pályán, így nem megyek messze a küzdőtértől. Lássuk, kivel fog Poliwag harcolni... egy Poliwrath? Hűha, ez aztán kemény lesz! Nem hinném, hogy Poliwagnek túl sok esélye van a kifejlett változata ellen. A továbbjutáshoz kisebbfajta csodára lesz szükség. Habár én is legyőztem Nidokinget, szóval minden lehetséges... De az kétségkívül hátrány, hogy egyforma eleműek, hiszen Poliwrath ismeri és jobban tudja alkalmazni Poliwag összes támadását... Na mindegy, majd kiderül, mindent bele, Webber! Gyanúm sajnos hamar beigazolódik, és bebizonyosodik, hogy Poliwrath tényleg minden tekintetben jobb Poliwagnél. Ezt minden bizonnyal Webber is belátja, hiszen visszahívja pokémonját, és lelép a küzdőtér széléről. Oda akarok menni hozzá, de a tömegben szem elől tévesztem. Gyorsan megnézem, mikor lesz a következő meccsem. 15 perc múlva kezdődik a második pályán. Annyi idő pont elég ahhoz, hogy megtaláljam útitársamat. A tömegben nem lenne esélyem megtalálni, de valami azt súgja, hogy egy elhagyatottabb helyen kell keresnem. Amikor kilépek a teremből meg is pillantom a hajókorlátnak támaszkodva. A pokémonjai körülötte vannak. Odalépek hozzá.
- Fel a fejjel, legközelebb sikerülni fog! Most balszerencséd volt, hogy egy ilyen ellenfelet fogtál ki - jelen pillanatban ennyi telik tőlem, de úgy tűnik, Webber ezt is értékeli.
Pár perc múlva visszamegyek a terembe, hogy megvívjak elődöntőbeli ellenfelemmel. A pályán éppen nem folyik mérkőzés, úgyhogy elfoglalom a helyem a küzdőtér mellett. Hamarosan megérkezik az ellenfelem, majd befut a játékvezető is, aki ismerteti az időkorlátos szabályt, és elindítja a meccset. Az ellenfelem egy Charmandert dob harcba, így én Rattiet választom. Chibinek nem lenne esélye egy tűz pokémon ellen. Gyorsan támadásra utasítom Rattatát, mielőtt az ellenfél támadhatna.
- Gyerünk, hiperagyar!
Pokémonom megindul, de sajnos Charmandernek az utolsó pillanatban sikerül kitérnie, és azzal a lendülettel egy lángszórót küld a rágcsáló után. Rattie egy kicsit megpörkölődik, de fel sem veszi. Szembefordul az ellenféllel, aki átveszi a kezdeményezést, és máris teljes sebességgel robog Rattata felé.
- Térj ki, és gyors támadás!
Az egér pokémon elkerüli Charmander éles karmait, majd beviszi a találatot. A tűz pokémon hátratántorodik, de a meccsnek még nincs vége. Aggódva az órára nézek, de szerencsére még csak másfél perc telt el. Azért nem kéne sokáig húzni az időt.
- Gyerünk, fejezd be! - adom ki az utasítást.
Rattie gyorsaságát kihasználva támad. Turbó fokozatra kapcsol, és felugrik. Charmander utána kap, de elvéti, így a rágcsáló tűhegyes fogait az ellenfél testébe mélyeszti. A tűz pokémon felordít a fájdalomtól, és lerázza magáról Rattatát, de valami nincs rendben vele. Szemmel láthatóan teljesen megvadult, és mindenfelé lángcsóvákat köpköd. Ennek nem lesz jó vége... Szerencsére ezt gazdája is belátja, és visszahívja a labdájába. Egy pillanatra meglepődök, de gyorsan magamhoz térek. Bejutottam a döntőbe! Rattie időközben már mellettem termett.
- Nagyszerűen harcoltál! - dicsérem meg, és magamhoz szorítom a kis pokémont.

[Webber]

Épp Zubatet nézem, ahogy a víz felett röpköd, amikor David odajön hozzám és megpróbál egy kicsit jobb kedvre deríteni.
Igazából nincs is okom szomorúnak lenni, mert most is úgy érzem, hogy jól döntöttem, amikor Poliwaget választottam az utolsó csatára, az is jó döntés volt, hogy nem hagytam, hogy laposra verje az a Poliwrath.
Gondolataimból a hangosbemondó zökkent ki, ami Davidet szólítja az egyik pályára. Besietek, de a nagy tömeg miatt csak az egyik kivetítõig jutok. David Rattatát választotta, ellenfele egy Charmandert. Miért nem egy Charizardot?
Végül Rattata nyer, aki így bejuttatja gazdáját a döntõbe. Kicsit irigykedve nézem õket...