|
|
Post by Boris Usaghi on Mar 3, 2012 13:23:01 GMT 1
A Johto régió minden trénernek jelenthet kihívásokat, így úgy éreztem nekem is. Terjedtek az utóbbi időben hírek, hogy az aromamező környékén sok érdekes esemény történik, de ami igazán felkeltette az érdeklődésem, ahogy azt hiszem sok más mesternek is, az a történet, miszerint valahol a környéken gyakorlatilag majdhogynem remete életmódot folytatva él egy régen nagy hírű, de mostanra visszavonult pokémonmester, jó pár különböző legális és illegális viadal bajnoka, s akik megtalálják, azoknak különleges tudást tanít meg a pokémonaikról, vagy akár egyéb különleges jutalmat is ad a bátor vállalkozóknak egy próba keretében, nyilván le kell győzni valamelyik szuperfejlett harcos társát. Érdekesen és felettébb izgalmasan hangzott, így errefelé vettem az irányt, ez alkalommal mindkét pokémonom a labdájában utazott, Paras és Grimer is végigrohangálták az éjszakát, most pedig kényelmesen aludtak, ha jól sejtem.
Az elképesztő illatorgia finoman fogalmazva csavarta az orromat, miközben tengerkék virágokkal borított mezőn caplattam keresztül, a távolban már mintha láttam volna egy tó csillanó víztükrét. Nem is ártana egy korty víz, megszomjaztam már eléggé az úton, amihez persze lehetett köze a folytonosan a zsebemből majszolt sós pogácsáknak is, így megszakítva a kutakodást gyorsan a víztükör irányába indultam.
|
|
|
|
Post by SkyRean on Mar 3, 2012 13:33:28 GMT 1
* Új kaland veszi kezdetét, ismeretlen vizekre kell evezni, ezzel is fokozni a tudást amit már amúgy is birtokolnak az ifjú trénerek. Mindazon által, ha igazak a hírek új Pokémonokra is szert lehet tenni, elég régóta van minimálisra csökkenve a csapat létszáma, így itt lenne az ideje egy új Pokémon befogására. Ezzel is erõsödne Sky serege. A helyzet nem változik, szokásához híven a fáradtság, az éhesség és a szomjúság veszi úrrá magát Skyon, egy közeli tóhoz ér, ahol megszeretne pihenni egy rövid idõre. Ahogy oda ér ismerõs arccal találkozik.*
- Ohh Boris, igaz? Ha jól emlékszem mi már találkoztunk egy rövid harc elejéig. Régen találkoztunk, hogy-hogy erre?
* Valószínûleg Boris válaszol, Sky nem akar bunkónak tûnni, de Pokémonjaira már ráférne egy kis nyújtózkodás, így Charmandert és Pidgeotto-it kienged a labdából, hogy mozogjanak mielõtt tovább indulnának. Sky a tóhoz lép, és kortyol párat vizébõl, tarkóját és csuklóját nyugtatja a kellemesen hideg vízzel.*
- Ha esetleg egy irányba tartunk akkor szívesen veled tartanék, úgy hallottam, hogy igencsak érdekes Pokémonok találhatóak erre, és ha jól tudom elég erõsek is. Mit szólsz? neked is bizgerálja a fantáziád? Vagy te azóta szereztél már be új Pokémonokat?
* Kérdezi érdeklõdõen, a tõle meglepõ kedvességével, ami nem szokványos, talán ez azért van mert már régóta egyedül utazik, és a felgyülemlett pozitív energiát egyszerre adja ki magából.*
|
|
|
|
Post by Attila on Mar 3, 2012 14:20:37 GMT 1
Gyönyörű szép tiszta égbolt, Bulbasaur és körülöttem mindenfele a természet... Imádok a szabadban lenni! Bulbasaur-ral az oldalamon vágtunk neki az új régiónak, Jotho-nak, ami számos kalanddal kecsegtetett minket. A Városban hallottuk a hírt, miszerint egy hajó indul az Articuno kikötőből egyenesen az "Új világ" felé, nem bírtunk magunkkal, lefoglaltunk egy jegyet és már a hajón is találtuk magukat. Három hosszú napos tengeri utazás után ( amibe beletartozott a Bulbasaurral közös hányás a hajó korlátjába kapaszkodva a tengeri betegségünk miatt) végre megérkeztünk Jotho régióba. Kalandvágyunk egyenesen az Aromamező irányába terelt minket új pokémonk és kalandok reményében. No meg persze az is szerepet játszik az egészben, hogy Bulbasaur nyaggatott, hogy ő a virágok és illatok közé akar menni ( ami szerintem már-már elég erős szag tengerbe csap át az illatból, de Bulbasaur könyörgésének nem tudtam ellenállni). Több min egy órás séta ebben a bűz rengetegben és semmi. Leszámítva persze, hogy kétszer meg kellet álljak és a táskámba dugnom a fejem, mert annyira nem bírtam már ezekkel a szagokkal. Bulbasaur persze élvezte a "kis" sétánkat. Hol előttem loholt, hol körülöttem futkorászott, közben a virágokat jól megszaglászva - Úr isten Bulbasaur, hogy bírod ezt? - néztem elképedve a pokémonomra. Ekkor jött a menekülésem kulcsa... Egy tisztást vettem észre, ahol fák nőttek és aminek a szélén nem voltak ilyen... hát valljuk be gazok. Elindultam a tó irányába, közben azon járt az eszem, hogy hátha most szerencsém lesz... Hátha beleakadok egy ritka pokémonba. Már csak pár méterre voltam a tisztástól, mikor hangokra lettem figyelmes. Nem bíztam semmit a véletlenre, ezért elrejtőztem egy bokor tövében, mellettem Bulbasaurral. Két alakot szúrtam ki: egy elég testes korombeli fiút és egy nála jóval vékonyabb kék hajú srácot. Látszólag éppen jót beszélgettek és nem is akartam volna zavarni őket ha... - Bulbasaur! - pattantam ki a bokor rejtekéből. A virgonc kis pokémonom szélsebesen igyekezett a tó irányába és hatalmas csobbanással landolt benne. - Hát ilyen nincs, ha Őfenségének úgy támad kedve ott mártózik meg ahol csak akar... Na sebaj, ez van. A srácok felé fordultam, majd bemutatkoztam: Őőő... Hát sziasztok! A nevem Attila. Őőő... Ti idevalósijak vagytok? Az az igazság, hogy jólesne egy kis útbaigazítás... / ami vörös, azt csak gondolom!  / |
|
|
|
Post by Boris Usaghi on Mar 3, 2012 14:40:09 GMT 1
Megérkeztem a tóhoz és annak partján térdelve épp megmerítettem a kulacsomat, mikor ismerős alak bontakozott ki a növényrengetegből, legalábbis a kékes hajkorona ismerősen csillant. Vigyorogva nyújtottam kezet:
- Szervusz Sky, valóban régen találkoztunk - biccentettem mosolyogva. - Telepedj le ha gondolod.
Meghallgattam a kérdéseit s éppen válaszra nyitottam a számat, mikor tekintélyes csobbanással landolt mellettünk a vízben nem messze egy bulbasaur. Hatalmas pocakom remegett a jóízű nevetéstől, elnézve a fűpokémon játékát a kellemes fürdőben, majd széles mosollyal fogadtam a feltűnő trénerét, aki Attila néven mutatkozott be. Kezet ráztam vele:
- Üdv, a nevem Boris Usaghi. A fiatalember pedig Sky - mutattam be magamat és társamat is. - Én nem vagyok helyi, a Tamarilloról érkeztem néhány hete, de a környéket valamelyest ismerem. Ha gondoljátok üljünk le egy kicsit, én kifáradtam, de szívesen elmesélem mi van a környéken éppen.
Hátizsákomból szendvicsek és pokemonoknak való húsgombócok kerültek elő mindenki számára, közben belefogtam:
- Nos azt hiszem egyben tudok válaszolni kettőtök kérdéseire a magam részéről - kezdtem egy sajtos szendvics majszolása közepette: - Már majdnem egy hónapja csavargok a környéken. Nem mondom, a helyi fauna több mint érdekes, rengeteg olyan pokémon van erre, amikkel Tamarillon nem találkozni, bár persze a szokványosabbak is megvannak erre is. Mivel jómagam sem igazán gyűjtöttem újabb útitársakat az elmúlt időszakban, így talán nyilvánvaló okok miatt jöttem ebbe a térségbe, de aztán valami megragadta a fantáziám - pletykáltam s Attila szemébe nézve elmutattam keletre: - Arrafelé van a legközelebbi falu tudtommal, a nevét ne kérdezd, talán ha tíz házból áll, de vendégszerető népek lakják. Óvatosan, a környéken rengeteg vad beedrill él. Nos ott és több más kisebb településen hallottam arról, hogy itt a környéken él egy visszavonult, de egykoron legendás hírű pokémonmester, Meng. Úgy tartják, szinte minden pokémont ismer és tud tanítani egészen hihetetlen képességekre, de csak azoknak segít, akik képesek megtalálni őt. Gondoltam egy próbát megér a dolog, ha nem is igaz a legenda, ez a térség akkor is gazdag pokémonokban, ha meg igaz... - vigyorogva megvontam a vállamat. - Csak annyi támpontot tudok, hogy az aromamezőn keresni kell a kéken izzó napot, de hogy ez mit jelent, azt még nem sikerült kiderítenem. Mindenesetre most erre felé kalandozgatok... Na és ti? Mi járatban?
|
|
|
|
Post by SkyRean on Mar 3, 2012 17:25:55 GMT 1
* Már épp kezdte volna élvezni a nap sütést, amikor egy Bulbasaur csapódott be a közel tisztásba, persze egy rész Sky arcán landolt, amit mondhatni nem vett jó néven, amikor letörölte az arcáról merengve bámult hátra, hogy vajon ki ezért a felelõs. Attila mutatkozott be újonnan közöttük, Sky fogadta õt illõen, és jobbját nyújtotta.*
- Mint azt már Boris említette a nevem Skyrean, de mindenki Skynak hív. Talán valami különös rituálét tart a Pokémonod? Szép csobbanás volt nem mondom.
* mondja ezt teljesen rezdülés mentes arccal.*
- Ha jól értelmezem akkor a hírek igazak. Magam is azért jöttem, hogy Pokémon ritkaságra tegyek szert. Érdekelne, hogy a környéken milyen új Pokémont láttál? Hasznát vennem jelenleg 1-2nek.
* vigyorodik el a szokásos gúnyos kacaján.*
- Charmander, óvatosan a víz közelében!
* Óvja szóra Pokémonját.*
- Talán az lenne a legjobb ha körülnéznék a környéken, lehet nyomunkba bukkan az öreg akit keresel, és talán én is találkozom egy kedvemre való Pokémonnal.
* mondja újra, rezdüléstelen arcal.*
- Te mi járatban Attial, te is szeretnél Pokémonokra szert tenni? Vagy csak kalandozgatsz?
* Pidgeotto felé néz, és nyugtázza, hogy minden Pokémonja helyben van, és aggodalomra egyelõre nincs oka.*
- Pidgeotto, Charmander, ha láttok valami Pokémont értesítsetek! Mindenféle képen szeretnék magamnak egy Johto régióból való Pokémont. * vigyorodik el ismét. *
|
|
|
|
Post by Attila on Mar 3, 2012 17:50:57 GMT 1
Mind a két fiú bemutatkozik. A nagyobb darabot Borisnak hívják, a másikat pedig SkyRean-nek, de mondta, hogy Skynak szokták nevezni. Boris elmesélte, hogy Ő is Tamarillo szigetéről jött és egy Meng nevű ember után kutat, akit valami kéken izzó nap segítségével lehet megtalálni, ami itt van aromamezőn. - Ez érdekesen hangzik... - mosolyodok el.
Skynak teljesen más tervei vannak... Ő egy Jothos pokémonra pályázik (és csak így magamban... a hideg kiráz a hideg jellemétől (( legalábbis így elsőre)) ).
- Hát az az igazság srácok, hogy mi csak a kalandokat keressük Bulbasaurral. - rámosolyogtam pokémonomra, aki hatalmas vigyorral az arcán mászott ki a tóból és rohant hozzám. - De egyáltalán nincs kifogásom egy új pokémon ellen sem. A kettő szerintem összefér. - nevettem a fiúkra.
Eközben Bulbasaur megunva a semmit tevést odasétált Charmander farkához és elkezdte szaglászni. Hatalmas kíváncsisággal nézte, ahogy lobog a farkán a tűz, majd egy "Bulba-bulba!" kifejezéssel adta tudtunkra, hogy mennyire mulattatja a pokémon farkán végbemenő jelenség.
- Boris, igaz? - fordultam a nagyobb srác felé. - Ha nem bánod egy darabon veled tartunk Bulbasaurral, kíváncsi vagyok erre a kék napos dologra és Meng-re is. Útközben meg hátha beleakadunk valamibe, ami megtetszik nekünk. - kacsintottam Skyra remélve, hogy vette a célzást.
|
|
|
|
Post by Boris Usaghi on Mar 3, 2012 18:05:53 GMT 1
Néztem, ahogy Pidgeotto azonnal szárnyra kap a szavak elhangzása után, nyilván alig várta, hogy szárnyaljon egyet a kék égen. Elismerően biccentettem Skynak:
- Ránézésre is sokat fejlődött az összecsapásunk óta, látszik, hogy sokat foglalkoztál vele - mosolyogtam rá.
Nyugodtan falatoztunk tovább, miközben magam is elővettem az egyik pokélabdám és kiengedte Parast, hogy ő is részesüljön a finom falatokból, Grimert sajnos nem mertem itt szabadjára engedni, a vegetáció erősen megsínylené a lépteit, hiszen elhervad a nyomában minden. Paras lelkesen nézett körül, ismerősként üdvözölve már charmandert, majd bulbasaurhoz rohant, ollóival kíváncsian csattogtatva a másik fúpokémon felé, nem telt sok időbe, míg lelkes kergetőzés alakult ki köröttünk.
A nyugodt körülményeket pidgeotto érkezése zavarta meg, aki erős hangján egyértelműen hívogatott minket valamerre. Egymásra néztünk, majd sebesen visszahívtam a labdájába Parast, elvégre ki tudja hová tartunk, jobb a meglepetés, na meg gyorsabbak is vagyunk így.
Átgázoltunk együtt a sűrű, kék szirmú hatalmas virágokkal benőtt szakaszon, melyek illata egyszerűen émelyítő volt, még a mezőhöz képest is. Könny futotta el a szemünket és mind nehézkesen köhécseltünk ebben a döbbenetes töménységű illatorgiában.
- Atyaisten, itt fulladok meg, ha nem szűnik meg ez a sok... - kezdtem morogni, de aztán nekem is feltűnt, amit Sky már nézett pár másodperce, a pidgeottoja nagy kört írt le folytonosan a levegőben egy komolyabb terület felett.
Lassítottunk, majd szinte már csak lopakodtunk, ahogy megközelítettük a terepet, aztán... Aha! Van ott egy pokémon. Megerőltetve a szemeim néztem meg a kitines csillanást, majd biccentettem a társaimnak:
- Éles szeme a hasznodra volt társadnak Sky - vigyorogtam rá. - Íme egy a Tamarillon nem honos pokémon. Az ott egy heracross, ha jól nézem, szarvasbogár pokémon - meséltem, örvendezve, hogy átnéztem az itteni bővítését a pokedexemnek. - Bogár és harcos pokémon egyben, hatalmas ereje van, a szarvával félelmetes öklelésekre képes - csacsogtam halkan, kíváncsian, vajon valamelyikük megpróbálkozik-e a kőkemény bogárral. Bááár... elvileg hihetetlenül érzékeny a légi támadásokra, szóval pidgeottonak talán jók az esélyei...
|
|
|
|
Post by Attila on Mar 3, 2012 18:55:20 GMT 1
A tó szélén ücsörögve falatoztunk, beszélgettünk. Boris is kiengedte a Parasát, aki csatlakozott a többi pokémonhoz a tóparton és felhőtlenül szórakoztak együtt.
A játéknak és beszélgetésnek Pidgeotto éles hangja vetett véget, aki mintha hívogatott volna minket. - Lehetséges, hogy veszélyt vélt felfedezni az éles szemű pokémon? - tanakodtam magamban.
Sok idő nem jutott a gondolkodásra, mert már pattantunk is fel és rohantunk a madár pokémon után, hogy megnézzük mit talált.
Egy hatalmasra nőtt kékszírmú virágokkal benőtt szakaszon verekedtük át magunkat, ahol az "illatok" a mezőjével vetekedtek. Könny szökött a szemembe és hangos köhögéssel jeleztem, hogy ez a hely nem nekem való vidék, pedig szeretem a természetet járni a pokémonommal.
Bulbasaurnak láthatólag ez a virág is, akár csak az összes többi, nagyon tetszett és mielőtt jött volna utánunk egy hatalmasat beleszagolt a virág porzójába.
A rövidke kocogás után végre lelassítottunk, majd megálltunk. A nehéz virágillat miatt alig kapott oxigént a testem, így lihegve hajoltam a térdemre. Mikor felemeltem a fejem észrevettem, hogy Boris és Sky nagyon néznek valamit. Követtem a tekintetüket és észrevettem a kíváncsiságuk okozóját.
Egy eddig számomra ismeretlen bogár pokémon volt az. Teste csupa kék, a hátát kitin páncél védte, ami alatt erős rovar szárnyai lapultak. Fejéből hosszú szarv meredt előre, amiről elképzelni sem akartam, hogy mikre lehet képes, ha azt használja.
Boris megtudta a pokédexéből, hogy ez egy Heracross. Bogár és harcos típusú pokémon ( - Micsoda változatos egy fajta. - merengtem el a Heracrosson. ) hatalmas erővel megáldva. A szarvával öklelő támadásokat tud hatékonyan végrehajtani.
Boris miután végzett az ismertetéssel rám, majd Skyra meredt kérdőn. Lassan leesett, hogy arra vár, melyikünk esik neki hamarabb a bogár pokémonnak.
Elég csábítónak hatott volna ezt a rendkívül szép egyedet elkapni, de Sky Pidgeottoja talált rá, mellesleg még mindig a térdemen lihegtem, Bulbasaur pedig a virágok szaglásával volt elfoglalva. Nem is beszélve arról, hogy Sky úgy meredt erre a pokémonra, mintha egy Cleffairy hajtott volna végre rajta szerelem támadást.
Lihegésem és Bulbasaur elfoglaltsága miatt, na meg Sky tekintete végett úgy döntöttem, had legyen jó napja a fiúnak. Amúgy sincs most kedvem elrontani ezt a gyönyörű napot egy veszekedéssel.
|
|
|
|
Post by SkyRean on Mar 3, 2012 19:21:00 GMT 1
* Valami furcsa van ebben a két emberbe, Borisnak a kajáláson kívül semmi sem jár az eszében, bár érthetõ is, méri végig Sky. Viszont a másik tag mintha huzakodna a dolgok elõl, valószínûleg tart Skytól, ami érthetõ is. Hiszen Sky nem az a típus aki barátkozik, igen csak magának való, nem szereti a meglepetéseket és a váratlan dolgokat sem.*
- Rendben van srácok, ha jól látom Pidgeotto találhatott valamit.
* Ez így is volt, „ hegyeken, halmokon át” rátaláltak egy különleges Pokémonra, persze Sky szeme egybõl felcsillant.*
- Eszetekbe ne jusson, ez a Pokémon pont megfelelõ az én izlésemnek, pont egy hasonlóra fájt a fogam, talán ha sikerül elkapnom…
* Mondatát befejezetlenül hagyva, már máson nem is gondolkozik, csak hogy miként tudná már a Pokélabdában látni Heracross-t*
- Rendben akkor én készen állok!
* Vigyorodik el az ifjú tanonc.*
- Köszönöm a tippet Boris, hasonlóan gondolkodtam én is, de a továbbiakban szeretnék egyedül foglalkozni ezzel a Pokémonnal! Charmander, maradj a közelben!
* Charmander az elsõ szóra már mestere mellé áll és várja a következõ parancsokat.*
- Pidgeotto, most rajtad a sor!
* Szólítja fel hangos szavakkal Pokémonját. Valószínûleg Heracross már láthatja, vagy tapasztalja, hogy valami történni fog, harci állást vett fel, és merengve bámul a trénerekre.*
- Tudom, hogy nem lesz egy könnyû menet, de ha mindent bele adok akkor sikerülni fog. Lássuk õ szereti ezt a töménytelen virág illatot?
* csak vigyorog, folytonosan, mint valami fél õrült megszállott.*
- Pidgeotto, lássunk egy szél rohamot, adja annak a Herecrossnak egy kis löketet, úgy látom kevés neki a virág illatból!
* Nem messze Heracrossal szemben Pidgeotto a levegõben szélrohamot kavarva támadja Heracrosst, a rengeteg virág és por egyenesen Heracross felé veszi az irányt, éppen úgy ahogy a támadás is. A támadástól nem vár el senki sem nagy sikereket, inkább Sky is arra számít, hogy kizökkenti az egyensúlyából a rovart és így újabb sikeres támadást tud bevinni.*
- Pidgeotto, ahogy megtorpan Heracross támadj egy csõr támadással! Gyerünk!
* Ha Heracross veszít az egyensúlyából, Pidgeotto újabb támadást próbál bevinni, vajon sikerül neki?*
|
|
|
|
Post by Boris Usaghi on Mar 3, 2012 19:35:48 GMT 1
Kíváncsian néztük mire megy Sky pidgeottoja a harcias bogárral, miközben a kérésének megfelelően nagyot bólintottam, nem fogok többet megszólalni a harc alatt részemről. Heracross felkészültnek tűnt és úgy nézett ki a kék virágok nem bántják az ízlését, különben biztosan nem itt tanyázott volna, főleg, hogy röpképes. Amikor pidgeotto felkavarja a szeleket egy ideig tűri a kitinpáncéljának csapódó szirmokat és a brutális illatorgiát, miközben nekünk már egyre jobban kapar a torkunk és én mondjuk recsegő köhögőrohamba kezdek tőle, könnyező szemeimet törölgetve. De mindenki más is, ahogy nézem.
Éppen ezért is sikerült elveszítenem a pillanatot, amikor a heracross elrugaszkodik a talajról, majd felreppen a madárpokémon után. Teste gyakorlatilag felfényleni látszik, ahogy hatalmas sebességre kapcsolva rohan neki pidgeottonak. Elképedve néztem Attilára:
- Egy légi ász támadás, még sohasem láttam...
Szavaim maró köhögésbe fulladtak, keserű nyál gyűlt fel a számban. Fájdalmasan tapogattam a halántékomat, miközben parast is kiengedtem, hogy megfigyelhesse a remek harcot. Heracross légi ásza villámsebesen közeledett pidgeottohoz, aki mestere parancsára várt, bár kérdéses, hogy időben jön-e...
|
|
|
|
Post by Attila on Mar 3, 2012 20:11:56 GMT 1
Ezek az illatok? egyre borzasztóbbak. Lassan lassan kiköpöm a tüdőmet, úgy köhögök, a szemeimből pedig megállás nélkül ömlik a könny. - Normális ez? Lehetséges, hogy allergiás rohamom van valamelyik haszontalan gaztól? - elmélkedek magamban, de a nagy köhögés sem tudta elvonni kíváncsiságomat Sky és Heracross harca felől.
Bulbasaurra teljesen máshogy hatottak a virágok mint rám. Őt megrészegítették és csak mosolyogva rohangált körülöttük. - Bahh... - rázott ki a hideg. - Ez tiszta rémálom.
Sky a Pidgeottoját választotta Heracross ellenfeleként. A madár a levegőből hatalmas előnnyel indult tekintve, hogy négyszeres fölényben van a bogár/harcos típus ellen. Vagy mégsem? Akartam szólni a fiúnak, hogy Heracross képes repülni is, de nem akartam beleszólni, mivel ezt kérte (vagy parancsolta? ) Sky. De látszólag késő is lett volna. Heracross kieresztve rovarszárnyait a magasba szökkent és Pidgeotto felé tartott szélsebesen.
- Egy légi ász támadás, még sosem láttam... - fordult felém ámulva Boris, közben kiengedte Parasát, hogy ő is láthassa a csatát.
- Ez a hely tele van meglepetésekkel. - válaszoltam hatalmas köhögő rohamok mellet Borisnak, miközben a könnyeimmel küszködve figyeltem az összecsapást.
|
|
|
|
Post by SkyRean on Mar 3, 2012 20:22:10 GMT 1
* Sajnos az események ismételten balul sülnek el. Sky számára, és ahogy elnézi nem csak számára a levegõ egyre jobban folyt, és a levegõ immáron egy cseppet sem mondható frissnek. Jobb kezével a kendõjét próbálja a szája elé emelni, amivel talán nyer egy kis idõt, csak addig ameddig sikerül padlóra ereszteni Heracross-t és bele erõlteti a labdába.*
- Légi ász? Ez mit takar?
* Kérdi érdeklõdõen, és a támadás már be is talált, szinte semmit sem látott belõle, jelenleg csak azt, hogy Pidgeotto a föld felé zuhan, és pár méterrel elõtte be is „csapódik”*
- Pidgeotto, térj magadhoz, kellj fel!
* Utasítja újra Pokémonját, aki ha nehézkesen is, de feltápászkodik.*
- Gyerünk Pidgeotto, kellj talpra, egyetlen támadás nem vihet a földre, gondol a sok edzésre amit tartottunk.
* Charmander, is csak köhécsel, ide oda izeg mozog. *
- Valószínûleg ez a Heracross táposabb ettõl az illattól, mint egyébként alap esetben kéne lennie.
* Újra Pidgeotto-ra tekint.*
- Pidgeotto, szállj fel az égbe.
* Pidgeotto, ahogyan azt mestere parancsolja az ég felé száll, egész pontosan egyenesen Heracross irányába, közben instrukcókat ad társának.*
- Pidgeotto, gyors támadást, most!
* Ha a támadás sikeres akkor folytatódik.*
- Kapd el! Csõr támadás! Gyerünk!
* Egy sikeres találat talán megkábítja annyira Heracrosst, hogy gyorsan el tudja kapni, és már ebbõl a maszlagból is kikerüljenek.*
|
|
|
|
Post by Boris Usaghi on Mar 3, 2012 21:03:17 GMT 1
Pidgeottot is megdöbbenti a brutális erejű támadás, melynek köszönhetően szerencsétlen pokémon hatalmasat csattan a földön. Nyögve rogytam magam is térdre, a kép elmosódott előttem, már mindenből kettőt láttam... mi a..?
Sky még bírja, nyilván a csata izgalma termelte adrenalintól, de Attila is mellém zuhan nehézkesen zihálva. A fiatal tréner gyorstámadásra utasítja pidgeottot, aki már lendül is vissza, némileg bizonytalan a repte, de még jól bírja, úgy néz ki, kitartó harcos. Heracross a levegőben várja az érkező pidgeottot, bár a sebességével valóban nem dacolhat, úgy néz ki. Néz? Örülnék, ha néznék még valamit, de már szinte csak a könnyeimet látom...
A kis charmander nem is bírja tovább, fájdalmasan felvinnyog, majd hasra esik verejtékező fejjel. Még követtem a szememmel a madárpokémon támadását, amelynek csőre keményen találja el a bogarat, aki viszont cserében áthajítja maga felett a szarva segítségével, bár az erős kis madár nem csapódik be, még a levegőben kiegyensúlyozza magát. Aztán láttam, hogy mindenki egymás után rogy össze. Megértettem...
- Heracross csak... húzza az időt... - hörögtem. - A virágok... mér... mérge...
...Filmszakadás...
Talán ha egy percig tarthatott az egész. Meglepetten nyitottam ki a szememet, ahogy az eddigi bódító illatokat valami friss, mentolos tisztaságú levegő váltotta fel. Döbebnten néztünk össze a srácokkal, majd észrevettük a köztünk álló Parast, akinek gombái alól áradt a kékes színű gázként előtörő gyógyító szellő. Aromakúra támadás? Hálásan mosolyogtam rá a kis rovarra, majd ösztönösen a harc felé fordultam. Heracross már távolodott, de még látszott a levegőben, pidgeotto a gazdáját bökdöste, nem merte elhagyni a felbukott trénerét.
- Okos a kiszemelted Sky - biccentettem felé. - De még nincs elég messze...
Érdeklődve vártam, utána akar-e menni, na meg hogy a fenébe jutunk ki a virágmezőről, mert örökké nem fogja ezt bírni Paras, reméltem ezzel ők is tisztában vannak...
|
|
|
|
Post by SkyRean on Mar 3, 2012 21:14:02 GMT 1
* A csata heve sikeresen elhúzta a bódító szagok hatását, de Sky sem bírta sokáig. Amikor észbe kapott körötte az emberek és egyben pokémonok már elhullottak, mire reagálhatott, vagy segíthetett volna már mindenki a földön volt. A mindenki alatt Sky is a földön volt. Számára is kép szakadás. Szerencsére Boris elõtte Parast hívta elõ a labdából, aki ha csak egy ideig is, de tudja frissíteni a levegõt, ami számukra már lélegzésre alkalmas is. Heracross már távolodik, Sky még mindig a földön, Charmander már magánál és Pidgeotto és Charmander mestere ébredezéséért harcol. Boris hangja töri meg a kábulatot.*
- Még szép, ha már ennyit szenvedtem egy Pokémonért. Ha jól látom túl lépett ezen a förtelmes gazon és már nyílt terepre halad, ha utol érjük Charmander tûz támadásával földre küldhetem egy perc alatt is. Arról nem is beszélve, hogy Pidgeotto könnyedén elintézhette volna.
* A két Pokémon csak bólogat mestere szaván.*
- Indulnunk kéne! nem gondoljátok?
* Kérdezi igyekeztetve a többieket, szemét le sem véve Heracrossról. *
- Az lesz a legjobb ha ti vissza bújtok a labdába, ha nem muszáj ti ne lélegezzétek be ezt az iszonyú gázt.
* A Pokélabdák segítségével, mindkét Pokémonját vissza helyezi a helyükre.*
- Boris, Attila, nincs vesztegetni való idõnk, induljunk!
* Szólítja fel két alkalmi társát.*
|
|
|
|
Post by Attila on Mar 4, 2012 7:27:16 GMT 1
A könnyeimtől alig látva figyeltem az összecsapást. Heracross egy légi ász támadással leütötte Pidgeottot a földre, akinek nehézkesen bár, de sikerül felkelnie. Visszaindult Heracross felé, majd egy gyors támadásba kezd mikor...
Boris a földre rogyott és valami méreg vagy mérgező szót próbált kinyögni, de nem ment neki és elájult. Nekem sem kellet sokkal több és hullottam is utána.
Mikor magamhoz tértem egy hegy tetején éreztem magam.
- Hmmm... Mennyivel jobb itt a levegő, mint azon az undorító mez... - kezdtem volna bele, de kinyitva a szemem láttam, hogy még mindig a mezőn vagyunk, csak Paras gombája alól kiszálló pára az, amit én a hegyi levegőnek érzékeltem.
Idegesen néztem körbe, tekintetemmel Bulbasaurt keresve. Észrevettem az egyik hatalmas virág tövében szétterülve.
- Jaj ne! - kiáltottam fel rémülten. - Bulbasaur közvetlen közelről szaglászta ezeket a növényeket. Belegondolni sem merek, hogy mi történhetett vele, ha ránk ilyen hatással volt csupán az a mennyiségű illat, ami a levegőben terjengett.
Rémülten futok oda hozzá abban a reményben, hogy semmi baja sincs.
- Bulbasaur, Bulbasaur, térj magadhoz! - rázom a pokémonomat ijedten.
Egy hangos horkantás és egy álmos "Bulba-bulba" keretében résnyire kinyitja a szemét, majd átfordul a másik oldalára jelezve, hogy ő még szunyókálni akar és hogy ő teljesen jól érzi magát itt.
Elképedve bámulom a pokémonomat, akiért halálra aggódtam magam, mert azt hittem valami baja esett. Erre meg kiderül, hogy csak bealudt...
- Jellemző Bulbasaur... - nézek rá fejcsóválva.
Hátrafordultam és láttam, hogy a többieknek sincs kutya baja. Sky visszahívta a pokémonjait, akik eddig őrködtek feledte. Látszott rajta, hogy már igencsak a zsebében akarja tudni a Heracrosst, aki egyre jobban távolodott a horizonton, de még tisztán kivehető volt. Ami még szerencse, hogy amerre repült, ott nem voltak ilyen gazok.
- Tőlem Sky indulhatunk. De akkor minél hamarabb. Nincs kedvem tovább ezek között az istenverte növények között maradnom.
Visszahívtam az alvó Bulbasaurt is a labdájába, ezzel jelezve, hogy én készen állok.
/ Bocsi a késői válaszért, tekintettel arra, hogy én kérelmeztem a "pörgős" játékot :$ /
|
|
/
