|
Post by Betty on Jun 30, 2011 22:27:46 GMT 1
Szerencsére az égi madár megbékélt, hála az erdő pokémonjainak. Úgy tűnik, minden rendben van, kivéve a kis csapat társait... - Lizi, gyere elő! - dobom fel a labdát. A kis pokémon még mindig elég rosszul néz ki, annyira ledöbbenek a látványon, hogy elfelejtem elkapni a lefele eső labdáját. A pokélabda lepottyan a földre, gurul egy kicsit, majd megállapodik egy félig megégett fűcsomó mellett. - Lizi... - guggolok le mellé. - Minden rendben lesz, ne aggódj... - elcsuklik a hangom, de ekkor odaröppen hozzánk a vad Pidgeyotto, csőrében Oran bogyókat hoz. - Ezt nekünk hoztad? - kérdezem. A madár bólint, majd leteszi a bogyókat elénk. - Mindenkinek jut bőven. - fordulok új társaim felé, és odanyújtom nekik a bogyókat. - Az Oran bogyók képesek meggyógyítani a pokémonokat, olvastam valahol az egyik kézikönyvben. Miközben Lizi egyre nagyobb étvággyal eszi a finomságot, kezdek megnyugodni. Talán most az egyszer, valami tényleg rendbe jön... Kisüt a nap, a felhők elvonulnak, és így én is egyre nagyobb kíváncsisággal nézek körbe. Az egyik lány nyakában egy fél pokélabdát fedezek fel, erről persze rögtön eszembe jut, hogy mi is egy hasonlót találtunk nemrégen, fennakadva egy bokorban. - Ez a tiétek? - kérdem a lányt, odanyújtva neki a tárgyat. - Útközben találtuk. Eközben Lizi már talpra bír állni, megkapaszkodik a lábamban, és onnan figyeli az eseményeket. A fiút nézi, vagyis a fiú egyik pokélabdáját, amiben az ismeretlen tűz pokémon lapul. A lábait próbálgatja, hogy bír-e velük futni, de azután sóhajt egyet, és még erősebben szorítja a nadrágomat. Megsimogatom Lizit, majd újra szembefordulok a lánnyal, és várom a válaszát.
|
|
|
Post by Alex Benett on Jul 1, 2011 14:31:23 GMT 1
*Alex retteg. Retteg, hogy itt a vég...és hogy pont egy Pokemon teszi ezt vele? Pont egy olyan lény akit bálványoz és tisztel? De az erőd lényei, akiket oly' nagy erővel védelmeztek, most viszonozzák a szívességet és megmentik őket a hatalmas madártól. A fiú még félve, de már tisztelettel tekint a hatalmas teremtményre. Egy pillanat múlva viszont lerázza magáról ezen érzéseit és társai felé fordul.* -Hát...ez igazán teátrális volt. *Kissé elmosolyodik, de vidámsága rövidnek bizonyul. Észreveszi, hogy a többiek Pokémonjai nincsenek igazán jó bőrben. Épp felajánlaná a segítségét, de akkor megjelenik a Pidgeotto a bogyókkal. A srác is kap egy marékot, de tudja, hogy időben visszahívta Quilavát, ezért neki nem lesz rá szüksége. Ekkor jut csak eszébe az új lány.* -Óó, bocsáss meg, de hogy is hívnak? Nem igazán hallottam az előbb. Én amúgy Alex vagyok. *Egy pillanatra elfordul, amikor meglát egy, a tűzben megpörkölődött Oddish-t. Lehajol hozzá és oda teszi elé az imént kapott bogyókat. Megsimogatja a leveleit, majd visszatekint a lányra és a kis Charmanderre. Csak most veszi észre, hogy az őt bámulja.* -Hát és te mit szeretnél? *Nagy mosollyal tekint le rá*
|
|
|
Post by Safira on Jul 1, 2011 16:26:18 GMT 1
* Sikeresnek mondható a harc és sikeresen leküzdötték az akadályokat. Pokémonjaik és jobban vannak hála a bogyóknak. Winnie is vissza kapta a nyakláncát, így már gond nem lehet. Winnie, gond terheltnek látszik. Úgy tűnik ő szívesebben marad jelenleg itt, minthogy tovább haladjon új barátaival. Így valószínűleg csak hárman folytatják tovább az utat. A kis csapat új erővel haladhat tovább, és fittyet hánynak arra ami történt, új tapasztalatokkal és kalandokkal bővülhet tovább a tudások és az emlékük is egyaránt.* - Nos az lesz a legjobb ha indulunk! Winnie, vigyázz magadra, ápold a Pokémonokat, amint tudsz gyere utánunk, vissza indulunk a vízeséshez ahol találkoztunk. Nagyon sok vad Pokémon van arra és nekem van egy befejezetlen ügyem a Beedrillekkel. * mosolyodik el. * - Nos srácok, ha mindenki jól van akkor azt hiszem indulhatunk is! * Jó kedve lett, Cubone is percek alatt rendbe jött, és sikeresen zárultak a dolgok. A legjobb az lesz ha távoznak a helyszínről mivel már nincs itt dolguk. Azok a Pokémonok akik nem sérültek vissza indulnak megszokott kis helyükre. Amennyiben már mindenki indulásra készen van, Winnie-t leszámítva persze, elindulnak azon a dombon amerről jöttek, hátitáska újra a hátra, és a menetelés mehet tovább.* - Srácok, ti nem vagytok éhesek, valahol egy nyugodt helyen tábort kéne verni, és enni valamit, reggel óta egy falatot sem ettem. * Mosolyog újra, aztán Cubonra tekint.* - Jut eszembe, pihenj egy kicsit kis barátom! * Vissza hívja Pokémonját a labdába, aztán várakozik, hogy mit szólnak ötletéhez a többiek.*
|
|
|
Post by Betty on Jul 1, 2011 17:48:59 GMT 1
Miközben elbúcsúztunk az egyik lánytól, akit Winnie-nek hívtak, Lizi még mindig a fiút bámulta, aki kedvesen mosolygott rá. - Hoppá, azt hiszem el is felejtettem megkérdezni a neveteket a heves csatában! -fordultam újdonsült barátaimhoz. - Az én nevem Betty, igaz, már egyszer bemutatkoztam, de megértem ha nem értettétek abban a szituációban. Ő pedig itt az első pokémonom, Lizi. Lizi, köszönj te is! Lizi elmosolyodott, majd újra megpróbálta a lábait emelgetni,ezúttal nagyobb sikerrel, amin fellelkesülve körbeszaglászott mindenkit, és mindenkinek köszönt. Végül megállt Alex előtt és rámutatott a pokélabdáira. Heves charmanderezéssel próbálta elmondani, mit is szeretne. - Azt hiszem azt szeretné, ha előhívnád a tűz pokémonodat. - mondtam. - Láttuk átfutni előttünk az úton, és Lizi utánaszaladt, de nem érte utol...tényleg, milyen fajta pokémon ő? Nem idevalósi,ugye? Az ittenieket mind ismerem... Miközben a többiek válaszát vártam, eszembe jutott valami. Vajon hova mehettek a bűnözők? Ha tudtam volna, talán utánuk szaladhattam volna, és megtudom hol rejtőznek. Annyi bizonyos, hogy nem hagyták el Tamarillót, és ha ez így van, talán van esélyem visszaszerezni...áhh, de mit is gondolkodok olyan dolgokon, amire nem volt, és soha nem is lesz lehetőségem. Hiszen az első a pokémonom, Lizi, és ha vele minden rendben, akkor jöhet minden más. Megadóan sóhajtok egyet, és elnézek a távolba. De belül egy hang nem hagy nyugodni: "Itt volt az esély, Betty, újra összetalálkoztatok, és még csak fel sem ismert..."
Álmodozásomból egy valós hang ébreszt fel, talán valamelyik új barátom válaszolt?
|
|
|
Post by Alex Benett on Jul 1, 2011 18:36:14 GMT 1
-Szia Winnie! Majd látjuk egymást! *Köszön oda az éppen leváló tagnak. Ténylegesen reméli, hogy újra összefutnak majd. Igen kíváncsi volt a lány Pokemonjára. Többet meg akart tudni róla, bár sejtette, hogy ugyan onnan származik, ahonnan Ő is, de még nem találkozott ilyen, vagy hasonló példánnyal. Még a kézikönyvében sem. A három főre lecsökkent csapat visszaindul, hogy tábort verjenek. Safira ételre vonatkozó kérdésére rögvest heves fejrázásba kezd. Valamint köszönti Bettyt* -Egy kis kaja jól esne. Már majd éhen veszek! Egyébként nagyon örvendek Betty. Igazán kis fürge Charmanderre tettél szert. *A lángoló farkú kölyök odaáll elé, amitől megtorpanásra készteti a fiút. Felnevet, majd megpaskolja a fejét. Betty lefordítja neki mit i szeretne a csöppség. Alex megpörgeti a labdát a mutató ujján, majd megragadja és szólítja a Pokemont. Az egy vörös csóva kíséretében nem messze ér földet. Odasomfordál az érdeklődő "gyíkhoz" és barátságosan nekidönti a fejét. A barátságosság jeleként kialszanak a testén a lángok. A srác végighallgatja a lány kérdéseit, majd kedvesen válaszol.* -Ő egy Quilava. Tűz típusú Pokémon, ahogy a tiéd. És igazad van, mi nem innen származunk. Johto a mi szülőhazánk, onnan indultunk erre a kis felfedező útra. Tudjátok Quilava Cyndaquil átalakult formája. Ő pedig nálunk olyan kezdő-pokemon, mint itt Charmander. De tudod mit Betty? *Kérdi lelkesen, majd leveti hátizsákját és elkezd benne kutakodni. Lelkesen kikap belőle egy könyvet és átnyújtja az érdeklődő lánynak.* -Parancsolj! Ebben benne van szinte az összes Johto-ban fellelhető Pokemon képe, illetve leírása. Nekem már nincs rá szükségem, nagyjából kívülről fújom az egészet. De remélem neked még nagy hasznod lesz belőle! *Rávigyorog a lányra, majd hangosan megkordul a hasa.* -Nah, menjünk már tovább, mert a végén még itt halok éhen! *Mondja kétségbeesett hangon. Ez alatt Quilava el van foglalva Charmander vizsgálgatásával.*
|
|
|
Post by Safira on Jul 1, 2011 19:02:12 GMT 1
* Sétállgatnak tovább az erdőben, természetesen Safi is örvendezteti, hogy Betty csapat tag lett, így ő is bemutatkozik.* - Örülök a találkozásnak Betty, a nevem Safira, de nyugodtan szólíts Safinak, így hívnak a legtöbben. *mosolyodik el.* Ami azt illeti sietnünk kéne, hiszen ha jól látom már szürkület van, és ha majd nem jelent gondot én is szemügyre venném azt a könyvet. * Vissza érnek a tóhoz ahonnan az egész kaland kezdődött, itt ugrott bele Safi a vízbe, hogy elkerülje a Beedrillek csípését. Szerencsére sikerült is neki. Amikor leülnek, Safi elégedetten ül le egy kisebb szikla darabra. Kilihegi magát, majd táskájából előveszi hálózsákját.* - Nos legjobb lesz ha kicsit csapat munka szerűen dolgozunk, és ti elmentek tűzifáért, ha van fa van Pokémon aki segít tüzet gyújtani én meg előszedem a szendvicseket, és a konzerveket, van nálam annyi kaja ami bőven elég lesz. Addig szerzek kisebb köveket és csinálok helyet a tűznek. Ha ti is benne vagytok akkor munkára fel srácok! Hosszú napunk volt, amúgy meg amint látom víz hiányában nem leszünk, az van itt bőven. * Nevet fel hangosan, ami egy idő után kínossá válik. Elindul hát, hogy pár követ kerítsen, hogy helyet csináljon majd a tűznek így biztos nem csinálnak majd erdőtüzet. Mikor ezt össze szedi és vissza megy, kialakítja szépen a helyét, és pár perc után talán a többiek is vissza érnek, hogy tüzet rakhassanak. Ha ez is megvan akkor szét osztja a szendvicseket és előveszi a Poké kaját is, amiből még bőven van neki.* - Hívjátok elő a Pokémonokat, rájuk fér a vacsora! * Ő is ezt teszi, Cubone és Caterpie már elő is terem és bőségesen fogyasztják a vacsorájukat, ahogyan Safi is.* - Nos sok mindenben más Johto? Mármint a helyek, biztosan sok kalandban volt részed, hogy lehet, hogy csak két Pokémon van nálad akkor? * A kérdését egyáltalán nem gúnyosnak szánta, csak egy szimpla kérdés, reméljük, hogy Alex sem érti félre.* - Betty, te régóta úton vagy Lizivel? * Kérdez a kis Charmander felől is.*
|
|
|
Post by Betty on Jul 1, 2011 19:35:44 GMT 1
Amint a többiek a vacsoráról kezdenek beszélni, eszembe jut, hogy reggel óta nem ettünk semmit. Lizi nem tűnik éhesnek, Quilavaval van elfoglalva, azóta együtt játszadoznak, mióta visszaindultunk a vízesés felé. Alex és én elmegyünk tüzifáért, majd leülünk enni. Lizi a táskámban kotorászik, segítek neki és előveszem a tűz típusú pokémonoknak készített ételt, megkínálom vele Quilavát is. - Mégegyszer, Alex, köszi a könyvet! Majd vacsi után megnézegetjük Safival, oké? - fordulok oda a lányhoz is, majd válaszolok kérdésére: - Lizi és én csak ma kezdtük el közös kalandunkat. Igazából, még nem is edzettünk együtt soha. Nem is tudom, hogy tud-e a karmoláson kívül más támadást...Veletek mi a helyzet? Cubone volt az első pokémonod? - kérdezem. Ekkor eszembe jut valami, és Alexhez fordulok. - Amint láttam, a Quilavád tud tűz típusú mozdulatot, elképzelhető, hogy Lizi meg akarja tanulni használni a lángszórót. Szerinted lehet benne valami? Miközben beszélek, Lizi teli szájjal bólogat. Elvigyorodom, és megsimogatom a fejecskéjét. - Aranyos kis pokémon, örülök, hogy őt választottam. - fordulok vissza a többiekhez. - Lehet rá mód, hogy holnap együtt gyakoroljunk? Mondjuk egy hármas edzés kivitelezhető lenne, ha mindketten benne vagytok. Mit szóltok hozzá?
|
|
|
Post by Alex Benett on Jul 1, 2011 19:56:49 GMT 1
*Odaérnek az újonnan kijelölt táborhelyükre. Mindannyian leülnek, Alex kiválaszt magának egy jó sűrűn nőtt füves részt és abba heveredik le. Majd miután újdonsült vezetőjük kiadja az utasításokat elmennek Bettyvel fát gyűjteni. Az erdő már koránt sem olyan kihalt mint az előtt volt. Rengeteg Rattatával és Oddishal találkozik rövidke útján. Hamar visszaérnek a táborba és lerakodnak. Elkezdik készíteni a tüzet és az ételt, közben beszélgetnek.* -Igazából nem annyira más mint itt. Erdők, mezők, tavak és városok. Nagyban szerintem csak a Pokemonok különböznek. Otthon több faj megtalálható, mint itt. Hmm...hogy miért nincs több társam? Nem is tudom, nem így alakult. A felfedezésre koncentráltam és nem a befogásra. Quilava ezért is alakult át ilyen gyorsan. Jut eszembe! *Mondókája közben Pokemonjára tekint, aki épp Charmanderrel játszik, majd eszébe ötlik másik társa is és őt is szólítja. Teddiursa előbújik a labdájából. Félve körbetekint, majd Alex oldalához bújik. Onnan kémleli a lányokat.* -Ne félj! Itt barátok között vagyunk! *Biztatóan rámosolyog és fejével a tűz Pokemonok párosára és falatozó társaikra bök. A kis medve nem nyugszik meg teljesen, de alábbhagy az aggodalma. Azért még nem mozdul a fiú mellől a biztonság kedvéért, de már nem szorítja annyira magát hozzá. Eközben Alex szintén kiveszi a hálózsákot és maga mellé veti. Közben Bettyhez intézi a szavait, aki Quilavát is megkínálja a csemegéből. Az egy lelkes "Lavazas" kíséretében elfogadja a finomságot.* -Hmm...tényleg csak ma kaptad? Ez igazán meglepő, igen jól bánsz vele és fiatal kora ellenére elég gyorsnak tűnt. Jó kis páros lesztek ti a közeljövőben. Szívesen megmutatunk nektek pár tűz típusú mozdulatot. Az edzés is ránk férne egy kicsit, ugye srácok? Mostanában elhagytuk magunkat egy kicsit. *Horkanva felnevet. Teddiursa, egyre jobban feloldódik. Eltávolodik a sráctól és rámászik a hálózsákra, ott elfekszik és úgy kémleli a beszélgetőket.*
|
|
|
Post by Safira on Jul 1, 2011 20:12:03 GMT 1
* Sokat nevetgélnek és beszélgetnek a tűz körül, talán a bizalom is kiépül lassan közöttük, ez jó jel, hiszen a hosszú úton nem kell egyedül vánszorognia senkinek, más célok, más favoritok, de a lényeg ugyan az, a Pokémonok iránt szeretet és megbecsülés, ami össze köti ennyire őket. Elmosolyodik Bettyre.* - Cubone az első Pokémonom ma reggel indultam el SeedentaTownból, az a szülővárosom. Mi is újak vagyunk és még annyira nem ismerjük egymást, ami azt illeti Caterpie csak pár órája van nálam. Igaz Caterpie? * Rázza kis fejét, Safi pedig boldogan simogatja őt, szereti a Bogarakat.* - Nos ami azt illeti ideje lenne aludnunk, holnap nagy nap vár ránk, elkezdődik az edzés, és ugye sok új barátra is szert kell tennünk. Nem de srácok? * Vigyorodik el ismét, majd bebújik a hálózsákba, és két Pokémonja követi őt, akiket szorosan magához ölel, így biztosan senki nem fog megbetegedni.* - Jóéjt! * hangzik el a kedves köszöntés felőle, a többiek lehet fent maradnak még, lehet nem, az már az ő dolguk. Kellemes az idő, éppen hogy csak kellemesen süvít a szél, pont megfelelő a hálózsák használata. Safi hamar elalszik, már nagyon várja a holnapot és az új kalandokat.*
|
|
|
Post by Betty on Jul 1, 2011 20:28:47 GMT 1
- Jóéjt neked is! - suttogom Safinak, aki lehet már el is aludt. A kis mackót nézegetem, aki elég félénknek tűnik, de úgy látszik, biztonságban érzi magát Alex mellett. Fellapozom a könyvet amit kaptam, és megkeresem benne Teddiursát. Kicsit meglepődök, hogy a fejlődése mennyiben más, mint ő. Merőben más, mondhatni félelmetes. Nem szívesen találkoznék vele az erdőben...de Teddi olyan ártatlannak tűnik, ahogy ott fekszik a hálózsákon... Előveszem a saját hálózsákomat, kiterítem, majd visszainvitálom Lizit a labdába, aki már biztosan elfáradt a sok játék során. - Holnap kemény edzés vár rád, pihenj csak. Lizi örömmel ugrik bele, s a piros fény elnyeli őt. - Jóéjt, Alex! - mondom, és bebújok a meleg hálózsákba. Csak reménykedni tudok benne, hogy nem újra Ővele álmodok, de sajnos erre, a mai nap eseményei után, elég kevés az esély.
|
|
|
Post by Alex Benett on Jul 1, 2011 20:43:32 GMT 1
-Egy Cubone? Első választásra elég fura, de igen ötletes. Szép Pokemon. Szeretem a föld elemet. Nyugodt és erős. *Mondja és kissé hülyén felnevet* -Igazatok van, ránk fér a pihenés. Ez egy mozgalmas nap volt. Ahogy látom valakit már el is nyomott az álom. *Mosolyogva letekint a már szundikáló mackóra. Gyengéden felemeli és odébb helyezi. A kis társaság már tudja, hogy mennek a dolgok, elég ideje vannak már együtt ehhez. Alex bebújik a hálózsákba, Quilava pedig óvón odafészkeli magát Teddiursa mellé.* -Jó éjt Lányok! Nektek is mindenféle Pokemonok! *Lehunyja a szemét. Az igen bőséges vacsora után valószínüleg elég nyugtalan álmok várnak reá.*
|
|
|
Post by Safira on Jul 1, 2011 20:58:40 GMT 1
*Álmok nem gyötörték, nyugodtan aludta ki magát, és talán 9óra lehetett amikor szép lassan kinyitotta szemeit, talán a többiek még csak szieztáztak, de valószínűleg nem voltak ébren, még a kis Cuboneja is aludt, viszont Caterpie hatalmas szemeivel már kémlelte a világot.* - Mi baj Caterpie? Talán rosszat álmodtál? * Rázza meg a kis Caterpie a fejét, majd Safi és kis Bogárkája elindulnak a tóhoz, ahol pár korty után egy kis mosakodással kezdi a napot, majd egy kis nyújtózkodás biztos ami biztos alapon. * - Héé srácok!!! hasatokra süt a nap! * Ordibál egy kicsit vigyorogva * - Gyerünk, gyerünk! Reggeli után jöhet a kemény edzés amiről szó volt, ami azt illeti ez lesz az első harcom más trénerek ellen, így már izgatottan várom, hogy végre bele kezdjünk. Láttam a közelben egy alma fát, maradjatok itt, mindjárt hozok. * Ezt a nőszemélyt jelenleg nem lehet lelőni sem, izgatott, izgága, minden baja van, a második nap, hogy Tréner de már tűkön ülve várja, hogy új Pokémonokat szerezzen, és hogy harcoljon, edzen és a többi. Amikor vissza ér az almákkal leül hálózsákjára és mindenkinek ad 1-1 almát, beleértve a Pokémonokat is. A kis Cubone örömtelien Bólogat és falatozgatja az almát.* - Na van valami terv hogy kezdjük?? * Kérdezi kíváncsian és persze érdeklődve a hatalmas kék szemei csillogásával együttvéve.*
|
|
|
Post by Betty on Jul 1, 2011 21:43:37 GMT 1
"Lizivel a városban sétálgatunk, mikor a bűnöző újra megjelenik. Ránk vigyorog, majd hátat fordít nekünk és elsétál, mi pedig követjük. Befordul a pokemoncenter melletti utcába, és megy vagy négy háztömböt. Mi egy kuka mögött rejtőzünk. Hallom, amint bekopog egy ódon faajtón, kopp-kopp-kopkopkop. Két hosszú, három rövid. A voltorb formájú kilincs elfordul, és az alak besurran a házba. Ekkor valaki felkiált, egészen közelről: - Héé srácok!!! hasatokra süt a nap!"
Felugrok ijedtemben, de mivel még mindig benne vagyok a hálózsákban, elveszítem az egyensúlyom, és fejjel nekivágódom a puhának cseppet sem mondható földnek. - Aúúú... - húzom el a szájam. Előttem Safi mosolyog, éppen almát esznek. - Jó reggelt mindenkinek! - üdvözlöm a kis csapatot. Nagy nehezen kikászálódok a zsákomból, és előhívom Lizit. - Jó reggelt! - köszönök neki is. Erre ő ásít egy nagyot, nyújtózkodik, majd fut pár kört. Ki nem találtam volna, hol áll meg! Természetesen Quilavánál. - Lizi, gyere, reggelizzünk. Szedjünk mi is almát? - kérdezem. Lizinek nem kell több, odaszalad a fához, és.... - Mit csinálsz? - hajolok le mellé. A kis pokémon minden erejével azon van, hogy kijöjjön egy kis lángcsóva a torkából. De hiába erőlködik, mégsem sikerül neki. Erre aztán megmakacsolja magát, úgy tesz mintha tüzet fújna, majd felugrik, és egy jól irányzott karmolással leszakít pár almát a fáról. Ezután visszaáll az előbbi pozíciójába, bólint egyet, mint aki jól végezte dolgát, majd elfut az almákért. Elnevetem magam a kis színjátékon. Safi kérdésére válaszolva elgondolkodom, mit is lehetne tenni. - Nem is tudom, Lizi még nem túl képzett, félek egy föld típusú pokémonnal szemben veszítene...de végülis, nem ez a lényeg, hanem a tapasztalat. Alex, szerinted hogyan kéne elkezdenünk?
|
|
|
Post by Alex Benett on Jul 2, 2011 16:39:23 GMT 1
*Elég nyugtalan álmai vannak. Ismét ott állt a nagy madár előtt és küzdött vele. De mivel egyik Pokemonját sem tudta előhívni, ezért csak labdákkal dobálta a hatalmas élőlényt. De mikor már az támadna hatalmas sikongatásra riad fel.* -Héé srácok! Hasatokra süt a nap! *A hangban felismeri az egyik tegnapi lányt...Saki...nem, Safi. Kinyitja a szemét és lassan kihúzza a hálózsák zip-zárját. Teddiursa remegve rohan oda a lábához. Ő is felriadt a hangoskodásra. Quilavát annyira nem izgatja a dolog, rögvest elkezd játszani a kis Charmanderrel.* -Jól van, jól van. Vissza! *Előveszi a labdát és visszahívja Teddit. Elfogadja Safitól az almát és elkezdi falatozni. Befejezi majd kinyújtóztatja magát, odamegy a tóhoz és megtisztogatja magát. Visszatér a hálózsákhoz és felveszi a fejpántját. A lányok kérdésén egy kicsit elgondolkodik. Ő sem túl sűrűn edzett együtt másokkal eddig.* -Hmm...mi lenne, ha először mutatnánk pár tűz típusú mozdulatot Bettyéknek? Aztán pedig szívesen megmérjük az erőnket veled, Safi és Cubone-nal! *Veti fel ötletét a lányoknak.*
|
|
|
Post by Safira on Jul 4, 2011 14:15:17 GMT 1
* Jól alakulnak a dolgok, két társával talán közelebb kerültek egymáshoz a tegnapi történtek óta. Vajon Winnie, mikor hagyja el a sérült Pokémonokat? Ez a jövő zenéje. Most minden esetre a gyakorláson van a hangsúly.* - Nos ameddig ti gyakoroltok, addig én körül nézek az erdőben Cubonnal. Hiszen ha kevesebb ember van jelen technika gyakorlása közben talán a Pokémonok is jobban tudnak figyelni. Körül belül egy óra múlva itt vagyok, használjátok ki az időt. * Mondja Safi, majd elindul tovább a folyón túl Cubonnal.* - Tudod Cubone, nagyon remekül harcoltál tegnap, büszke vagyok rád! Csodásan hárítottad a támadásokat, ha így folytatjuk nagyon erősek lehetünk! * Vigyorodik el Safi, majd amikor észbe kap egy hatalmas tóhoz érnek.* - Hűha, ezt nézd Cubone, hatalmas ez a tó! * Ekkora valami mocorgás hallatszik az egyik bokor felől. Safi oda kapja a fejét.* - Talán valami Pokémon? * Egy Krabby dugja ki a fejét a bokrok közül. Méretre nem igazán nagy, de rendkívül elszántnak tűnik.* - Azt nézd Cubone, egy Krabby! - El kell kapnom őt! Cubone, csont bumeráng támadást! * Cubone eldobja a bumerángot, de Krabby felugrik a levegőbe, és rákkalapáccsal támad, sikeresen fejbe vágja Cubone-t.* - Cubone, jól vagy? * Talpra áll a kis Pokémon.* - Cubone! Öklelő támadást! * Cubone sikeresen felökleli ellenfelét. Ekkor Safi előkap egy Pokélabdát és rádobja Krabbyre, egy ideig bent marad a labdában de újra előjön, és mérgesebbnek tűnik mint előtte.* - Ez így nem lesz jó Cubone, próbáld még lefejelő támadással! * Krabby elszántabb és a lefejelő támadásból hasznot kovácsol. Így ahogy rohanni készül Cubone, Krabby rákkalapáccsal támadja meg őt. Cubone nem tudja folytatni a harcot.* - Jaj ne! Cubone! Vissza! * Cubone vissza tér a labdájába, majd Happy labdáját veszi elő. * - Happy! Téged választalak! Használj fonal lövedéket! * Happy, beveti a fonal lövekédet és sikeresen befonja vele Krabby-t. Aki talán ha egy pillanatra is de nem tud kiszabadulni, ezt a lehetőséget Safi ki is használja.* - Happy, öklelő támadás! * Happy sikeres és egyben közvetlen találatot visz be.* - Pokélabda gyerünk! * Safi eldobja a labdát, ami célba ér és befogja Krabby-t, a labda látszólag sikeresen elkapja. Talán sikerült volna?*
|
|